A sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér 2010. április 1-jén kezdte el működését, egy három éves előkészítő munka eredményeként. Az alapítók és a kiállítótér működtetői – Kispál Attila, Kispál Ágnes-Evelin és 2013-ig Vetró Bodoni Barnabás – a hivatalos nyitást megelőző években is több artist-run projekt szervezői ill. lebonyolítói voltak különböző helyszíneken és szervezetekkel karöltve. 2008 óta következetesen azon dolgoznak, hogy a térségben kortárs művészeti eseményeket szervezzenek, azon belül is a médiaművészetre fektetve a nagyobb hangsúlyt. A MAGMA egy artist-run kiállítótér, mely egy jól meghatározott művészeti-kuratoriális koncepcióval rendelkezik. Egyéni és csoportos kiállítások szervezésén kívül más művészeti projekteket is kezdeményez: szakmai előadások, beszélgetések, viták, filmvetítések, műhelyfoglalkozások helyszínéül szolgál, és on-line illetve hagyományos kiadványok létrehozását is vállalja.
Kitörés(ek) és szilárdulás
Magma Projekt és Kortárs Művészeti Kiállítótér Sepsiszentgyörgyön
A Magma mozgása kettős. Egyrészt mély alatt lappangó forrongás, alakulás, szerveződés, másrészt pedig időről időre való felszínre törés, erupció. Niklas Luhman „autopoetikus” jelzője éppúgy érvényes rá, mint a kollektív akcióként való (ön)meghatározás. Autopoetikus abban az értelemben, hogy önmagát fenntartja, szüntelenül újraizzítja anélkül, hogy bármilyen formális vagy tematikus kötöttséggel, elvárással számolna. Paradox módon azonban – ha nem is alakít ki függőségi viszonyt a tetszés/nemtetszés, értelmezhetőség/értelmezhetetlenség kategóriáival például -, mégsem önmagába forduló gesztusként, hanem kollektív megnyilvánulásként képzeli el (ön)működését, tehát néha-néha kitör. A következőkben ilyen kitörések nyomait dokumentáljuk, amelyek a Kispál Attila, Kispál Ágnes Evelin és Vetró Barnabás Magma projektjének ívét írják le a felszínre toldulástól a szilárdulásig.
BARTHA Zonga
