KONFERENCIAFELHÍVÁS // Új magyar mitológia: a szakralizált őstörténet médiareprezentációi és rítusai

Nov 20, 2014

A SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karának Társadalomtudományi Tanszékén működő SZEMEISZTOSZ Webszemiotikai és Online Kommunikációs Kutatócsoport konferenciafelhívása

Új magyar mitológia: a szakralizált őstörténet médiareprezentációi és rítusai

II. SZEMEISZTOSZ Műhelybeszélgetés a magyar alternatív történettudat diskurzusairól - a Székely Nemzeti Múzeum partnerintézményi támogatásával - 2015. március 6.

Helyszín: Sepsiszentgyörgy, MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér

Vitaindító: „Mitikus magyar történelem” – olvasható a magyarországi Dobogó alternatív magyarság-tudományi és -történeti folyóirat honlapján; egy olyan korban, amikor a „mítosz” szó a közértelmezésben értékcsökkentő jelentéssel bír, legalábbis a hegemón tudományos narratívákkal szemben. Az utóbbi évtizedekben az átértelmezett őstörténet, az újraélesztett hithagyományok, az újrateremtett vallási jelképek, az átértékelődő magyarságtudat jellemző az új nemzetvallás diskurzusaira, aminek hátterében egy új nemzeti mitológia kezd kirajzolódni. A leginkább meghatározó eredet narratívák egyéni mitológiákból fakadnak, amelyek az elmúlt másfél évszázad során keletkeztek. Egyebek közt Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája, Magyar Adorján Ősműveltsége, Paál Zoltán Arvisurája, Máté Imre Yotengritje, Vámos-Tóth Bátor Tamana-elmélete, Kiss Dénes és Varga Csaba vagy Varga Géza ősnyelv- és rovástörténeti munkái, Pap Gábor Szent Korona tana, Badiny–Jós Ferenc Pártus Jézusa, Born Gergely Pilis szívcsakra-elmélete képezik azt a hitvilágot, amelyben a magyar őstörténet valós és legendás elemei szent történetté szakralizálódnak. Ezek a fő elbeszélések kiegészülnek a népszerűsített történelemtudomány, régészet, néprajztudomány, antropológia, nyelvészet területéről származó kanonikus és alternatív ismeretekkel, a kulturális emlékezet más elemeivel, különböző politikai nézetekkel és preferenciákkal, a nemzeti hagyományok és a rendhagyó újdonságok iránti megnövekedett érzékenységgel, kortárs New Age szellemiséggel és vallásos útkereséssel, társadalmi bizalmatlansággal és krízistudattal. Mindezek az együtthatók eredményképpen szinkretista vallási vagy szekuláris jelenségekben nyilvánulnak meg, nemritkán összefonódva hagyományőrző mozgalmakkal, szépművészeti műhelyekkel és populáris műtermeléssel, szerves műveltségi és öko-falu közösségekkel, búcsújárásokkal, történelmi egyházak egyes lelkiségi irányzataival, politikai vagy ifjúsági szerveződésekkel, könyvterjesztő hálózatokkal és ismeretterjesztő szabadegyetemekkel, üzleti vállalkozásokkal és szabadidős sportszervezetekkel, különböző hagyományos és elektronikus vagy virtuális médiacsatornákkal, online hálózatokkal és vitafórumokkal.

Kérdések: Hogyan és miért vált a magyar ősvallás-kutatásból vallási mozgalom, élő funkcionális mitológia? Hogyan alkalmazkodik a kortárs magyar társadalom, különösen az egyházak, a tudományosság, a média és a közvélemény az átalakuló és egyre erőteljesebben ható nemzeti mitológiához? Mely mitikus elemek jelennek meg a főáramú egyházi, akadémiai, közéleti, politikai diskurzusokban (különös tekintettel a hagyományos és az új média szerepére)? Melyek azok a társadalmi közegek és csatornák, ahol az új nemzeti mitológia a leginkább meghatározó tényező? Milyen szerepet tölt be az internet az új mitológia elemeinek (tér)hódításában, népszerűségében, intézményesülésében? Milyen összefüggések tételezhetők az új nemzeti mitológiák és különböző politikai vagy ideológiai mozgalmak között – magyar, regionális és globális vonatkozásban? 

Az interdiszciplináris jellegű műhely-konferenciára a következő témákban várunk dolgozatokat – de a felsoroltak mellett további témák is ajánlhatók:

 az új magyar mitológia a hagyományos sajtóban, a köz- és a kereskedelmi médiában, valamint az elektronikus, a hálózati médiában;
 történettudomány és mitikus (ős)történelem;
 nyelvtudomány és a magyar nyelv, a magyar írás mítoszai;
 régészet, genetika és a származás mítoszai;
 szakrális földrajz – erővonalak és névmitológia;
 egyházak, kereszténység, népi vallásosság, városi táltosok és az ősmagyar vallások mítoszai;
 néprajz – folklór, néphiedelmek, néphagyományok és kitalált hagyomány
 a magyarság változó önképe – etnocentrikus mitológiák, regionális öntudatok: magyarság, székelység, kunok, jászok, palócok,     csángók, újhunok és madzsarok;
 feminin mítoszok és rítusok: nemiség és nemi szerepek, Babba Mária, Anyahita és a rimalányok;
 az új magyar mitológia művészeti, irodalmi és és filmfeldolgozásai;
 az új mitológia rítusai és intézményei;
 nemzeti mitológia és politikai ideológiák összefüggései.

Részvételi szándékukat egy 200 szó terjedelmű kivonattal, valamint 4-5 kulcsszóval jelezzék legkésőbb 2014. november 30-ig, a semeistos@gmail.com címre. A konferenciára elektronikusan regisztrálni visszajelzés után az 50 RON (15 EUR / 3500 Ft) értékű benevezési díj RO75OTPV300000223104EU01 bankszámlára tett átutalásáról küldött elektronikus bizonylat e-mailben való elküldésével legkésőbb 2015. február 2-ig lehet. A regisztrációs díj az étkezés, valamint a konferencia anyagainak költségeit tartalmazza. A végső programról február 7-én kapnak értesítést. Az előadások első szövegváltozatát, valamint az esetleges előre elkészített kísérő diasorokat kérjük legkésőbb 2015. február 15-ig elküldeni a fentebbi címre. A rendezvényen elhangzó előadásokból és a szerkesztett hozzászólásokból elektronikus szakmai publikációt (DVD-t) adunk ki, előreláthatólag a kolozsvári Erdélyi Magyar Múzeum kiadónál.
A műhelykonferenciára sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben, 2015. március 6-án, pénteken kerül sor. Szükség esetén Skype-kapcsolattal online is lehet jelentkezni és az előadásokat követő vitákban részt venni, ugyanakkor a rendezvény interneten élő video-streaming közvetítésben és utólag felvételről is követhető.

Az előző műhely kötetének online elérhetőségei:
http://www.magma.maybe.ro/archive.php?id=104
http://issuu.com/maybe/docs/etno_poganyok